A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MBH Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Éves összehasonlításban 0,4 százalékkal csökkent az idei első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) Csehországban - derült ki a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) pontosított becsléséből, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra Prágában. A korábbi becslés a cseh gazdaság visszaesését 0,2 százalékban adta meg.
Az első negyedévben a beruházások volumene 1%-kal nagyobb volt Magyarországon, mint az előző negyedévben. A növekedés meglepőnek számít annak fényében, hogy a magyar gazdaság az év elején is recesszióban volt, igaz, "csak" a gépberuházások ugrottak meg, az építési fejlesztések lejtmenete folytatódott. Az egy évvel korábbihoz képest a beruházási volumen 2,8%-kal csökkent.
A horvát gazdaság teljesítménye 2,8 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 2,6 százalékos volt az éves növekedés, az előző negyedévhez képest pedig 1,4 százalékkal bővült a horvát GDP - közölte első gyorsbecslése alapján a horvát statisztikai hivatal (DZS).
A republikánusok és a Fehér Ház vasárnap véglegesíti az amerikai költségvetési kiadáscsökkentésről szombaton elért elvi megállapodást, amely a jövő héten kerülhet a törvényhozás elé - közölte a képviselőház elnöke.
A magyar gazdaság és a költségvetés eddigi idei teljesítményét és a kitűzött célokat együttesen nézve egyre nagyobb feszültség kezd kirajzolódni. A növekedési cél eléréséhez költségvetési áldozat kellene, de a költségvetési célért pedig talán a növekedést kellene beáldozni. Azonban nem csak belső, de külső tényezőket is figyelembe kell venni és ha így teszünk, akkor csak egy józan út marad: a költségvetési fegyelem.
Afrika gazdasági növekedése idén és jövőre is várhatóan gyorsul a globális monetáris szigorítás és az ukrajnai háború következményei közepette - közölte szerdán az Afrikai Fejlesztési Bank (African Development Bank - AfDB).
A Fed kamatemeléseivel pénzügyi válságot okoz, azaz nagyon súlyos ára lesz az infláció felett aratott győzelemnek - mondta L. Randall Wray amerikai közgazdász, a modern monetáris elmélet egyik legismertebb képviselője a Portfolio-nak adott interjúban. Wray szerint a Fednek egyáltalán nem kellett volna kamatot emelnie, sőt, az inflációt kontrolláló gazdaságpolitikát teljes egészében ki kéne venni a "senki által nem választott, a népnek nem felelő" jegybank kezéből. Wray a fiskális politika kompetenciáját növelné, és bár jelenleg a Kongresszusban az éles megosztottság miatt nehezen elképzelhető a közös gazdaságpolitikai gondolkodás, a közgazdász szerint a Kongresszus mégis hatékonyabban tudna fellépni az infláció ellen, mint a Fed. Wray-jel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciáján beszélgettünk, amelyen vendégelőadóként szerepelt. Az interjúban szóba kerültek még a bankcsődök, a dollár globális státuszát fenyegető kihívások és az adósságplafonnal kapcsolatos vita is.
A magyar kül- és gazdaságpolitika az oroszok Ukrajna elleni támadásával megkérdőjeleződött, miközben a NATO keleti szárnyára mostantól egészen más biztonság- és védelempolitikai kihívások várnak. Úgy látszik, hogy a térségben egyelőre Magyarország az egyetlen, amelyik nem igyekszik változtatni a függőségi viszonyokon, ráadásul iparpolitikájával még inkább kiszolgáltatottá válik a globális energiaáraknak és -ellátásnak. Cikkemben bemutatom Magyarország sérülékenységének pontjait, amelyekre választ kellene találni a következő időszakban. (2. rész)
Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás okozta példátlan hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás miatt - írta a The Guardian című brit napilap online kiadása hétfőn egy friss tanulmányra hivatkozva.
Szakmai egyeztetés keretében ismét találkozott Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök - írja közös közleményében a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium. A közleményben leírják, hogy a kormány és a jegybank együttműködése hozzájárul ahhoz, hogy év végére egy számjegyűre csökkentsék az inflációt, mérsékeljék a kamatokat, tovább javítsák az egyensúlyi mutatókat, és visszatérjenek a magas ütemű gazdasági növekedéshez.
85 éves korában elhunyt Robert Lucas Jr., az újklasszikus közgazdasági iskola legnevesebb alakja, a közgazdaságtudomány egyik legnagyobb hatású művelője. A tudós többek között a racionális várakozások fejlesztéséért és alkalmazásáért érdemelte ki a Nobel-díjat 1995-ben, az indoklás szerint "Lucas volt az a közgazdász, aki a legnagyobb hatást gyakorolta a makroökonómiai kutatásokra a 70-es évek óta".
Idén az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal múlta alul a tavalyi utolsó negyedéveset - jelentette a KSH. Ezzel három negyedévesre nyúlt a technikai recesszió, hiszen 2022 második felében kezdődött el a GDP zsugorodása. A piaci szakértők 0,6%-os visszaesésre számítottak, ennél tehát valamivel jobb lett az előzetes adat. Éves alapon (szezonálisan és naptárhatással igazítottan) 1,1 százalékos volt a visszaesés, az energiaválság kitörése óta most először fordult elő, hogy a gazdaság rosszabbul teljesített, mint négy negyedévvel korábban. A kiigazítatlan éves index -0,9%, az erre vonatkozó előrejelzések konszenzusa -0,9% volt, vagyis a friss adat megfelel a várakozásoknak.
Javította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedési teljesítményére szóló előrejelzését kedden ismertetett átfogó térségi előrejelzésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).A magyar GDP-növekedési adatot 2023-ra vonatkozóan -0,2 százalékról 0,4 százalékra emelte, ez egyébként még mindig borúlátóbb, mint a kormány 1,5%-os prognózisa, és nagyjából az óvatosabb piaci elemzők várakozásával esik egybe.
A magas infláció és a magas kamatszint akadályozza az üzleti fejlődést és a gazdasági növekedést. Az infláció és kamatszint csökkentése elengedhetetlen a vállalkozások és a gazdaság fejlődése érdekében - írja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közleményében. Az érdekképviselet szerint a válság kezelésére összehangolt cselekvési programra van szükség, amelyben a kormány, a jegybank és a vállalkozások együttműködnek.
Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország regionális támogatási térképének 2022-től 2027-ig tartó módosítását. Így két régióban is engedélyezik, hogy 50 százalék helyett 60 százaléknyi támogatást fizessen a kormány egyes beruházásokhoz. Mindez azt jelenti, hogy az érintett területek fejlettsége elmaradt a várttól, de a bevonható többletforrásokkal gyorsabb lehet a felzárkóztatásuk.
Az előzetes adatokkal megegyező mértékben, 0,2 százalékkal emelkedett az ipari termelés volumene márciusban az előző hónaphoz képest. A szerény növekedés nem kompenzálja a megelőző hónapok esését, ezért az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest 4,1%-kal gyengébben teljesített a tavasz elején. Ráadásul az első negyedév összteljesítménye elmarad az előző negyedévitől és az egy évvel korábbitól is, ezért a GDP-növekedéshez való hozzájárulása valószínűleg negatív volt.
Ha a politikusok valóban komolyan vennék a globális egyenlőtlenség felszámolását, sok közgazdász szerint lenne arra egy kézenfekvő megoldás. Ez pedig a nagyobb mértékű globális migráció engedélyezése. Egy ápolónő a szegény országokban mintegy 1900 dollárt, a gazdag országokban pedig 32 ezer dollárt keres évente. Egy McDonald’s-dolgozó Indiában 16-szor kevesebbet keres, mint az USA-ban. A gazdasági elmélet szerint a világ szegényeinek többsége sokkal termelékenyebb és jóval gazdagabb lehetne, ha megengednék számukra, hogy a fejlett világba vándorolhassanak.
Gyökeres változás: ez a kifejezés írja le talán a legjobban azt, ami a globális munkaerőpiacon a szemünk láttára történik. A jövő karrierkilátásait rengeteg, mindenre kiterjedő folyamat alakítja rendkívül gyorsan, lehet itt gondolni a digitális forradalomra, a környezetvédelemmel kapcsolatos erőfeszítésekre, vagy akár különféle geopolitikai és társadalmi változásokra. A következő öt évben a munkahelyek közel negyede (23%) fog átalakulni, ami azt jelenti, hogy az egyik oldalról elsősorban a digitális technológiákhoz kapcsolódó munkák tekintetében 10,2 százalékos növekedés várható, míg a másik oldalon a kevés hozzáadott értékkel bíró, így gépesítéssel optimalizálható állásoknál 12,3 százalékos emberi állománycsökkenésre lehet számítani - derül ki a Világgazdasági Fórum 2023-as, a munkahelyek jövőjéről szóló jelentéséből. De mégis mi alakítja a munkahelyek jövőjét, milyen karrierlehetőségek fognak állni a jövő generációi előtt, és egyáltalán milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy munkavállalónak 2027-ben?